Szeretett Testvéreim!
Péter és Pál apostolok ünnepén szeretném, ha egy picit áttekintenénk, és ez alapján átelmélkednénk Péter apostol életét!
Péter, eredeti nevén Simon, az első volt az apostolok között. Tovább gondolva, ez némi értetlenséget okozhat. Miért pont Péter volt az, akit Jézus kiválasztott, hogy legközelebbi tanítványait vezesse? Ő egy egyszerű, tanulatlan ember volt, nem ismerünk semmi féle tulajdonságát vagy adottságát, mely kiemelte volna a többiek közül.
Ráadásul rengeteg hibát is elkövetett. Elárulta Jézust, melyet maga az Úr meg is jövendölt. Nagy hévvel megígérte, még a halálba is követi, hogy aztán egy pár órára rá szemtől szembe mondjon le róla.
Érdemes felidéznünk azt a pillanatot is, mikor Jézus első alkalommal jövendöli meg szenvedését. Péter félre vonja Krisztust, és számon kéri: „Ilyen nem történhet veled!” (Mt 16,22) – mondja neki. Mindezt teljes önbizalommal teheti, hiszen az előző pillanatban nevezi őt Jézus Péternek, "kősziklának’" akire építi egyházát, aki megkapja a mennyek országának kulcsait valamint az oldás-kötés hatalmát is. Azt hiszem, ennyi elismerés után mindannyian duzzadnánk az önbizalomtól. Jézus azonban keményen rendre utasítja: „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem arra van gondod, amit az Isten akar, hanem arra, amit az emberek akarnak.” (Mt 16,23).

Szintén említésre méltó történet Péterről, amikor a vízen járt. Jézus az első kenyérszaporítás alkalmával mintegy ötezer embert lakatott jól. Ezt követően felment egyedül imádkozni a hegyre, míg a tanítványok elindultak éjnek idején áthajózni a Galilei tengeren. Imája végeztével Jézus szintén útnak indult a vízen járva. Péter, miután felismerte Jézust, kérte, hogy odamehessen hozzá. Teljesült is ez a kérése, mígnem a vihar ereje, a hullámok nagysága kétséget támasztott szívében, merülni kezdett, majd Jézus húzta ki a vízből. Az őszinte hite, Krisztus utáni vágya emberfeletti történést jelentett az életében, hogy aztán az emberi gondok és aggodalmak majdnem a mélybe húzzák őt.
Ez a bűnös, sok hibát vétő, egyszerű ember volt Simon Péter, akit Jézus az egyház fejévé tett. Nem a lenyűgöző intellektusa vagy valami rendkívüli tulajdonsága miatt. Sokkal inkább szenvedélyes és mély ragaszkodása végett. Története igazán emberi. Nem szeretett volna több lenni, mint aki volt. Csupán őszintén, teljes bizalommal és hittel volt mestere iránt. Kövessük példáját!
Amen!